Világbajnok málnaszörp és a co2 története

Pszichiátrián dolgoztam kisegítő konyhásként, takarítóként. Nem azért csináltam, mert nem volnék másra elég képzett, vagy esetleg nem szeretnék valami komoly beosztásban dolgozni szakmámon belül, hanem úgy döntöttem, hogy a gimnázium befejeztével szeretnék egy évet valami olyan környezetben eltölteni, vagy ledolgozni, ahol pszichiátriai betegeken akármilyen formában tudok segíteni. Sajnos mivel, bár szociális érzékkel úgy gondolom, hogy meg vagyok áldva, de nincsen semmilyen orvosi végzettségem, így a konyhás, takarító, gondnok típusú állások maradtak csak. De mivel nagyon a szívemen viseltem a betegek sorsát, ezért úgy éreztem, hogy muszáj elvállalnom és így közel lehetek hozzájuk, és a minden napokban olyan segítséget tudok nyújtani nekik, ami szintén sokat segít a betegeken.

Nem is kell mondanom, hogy életem egyik legmeghatározóbb egy évét töltöttem el, mint pszichiátriai konyhás. Szerencsére a főzést is szerettem nem állt tőlem távol és örültem, amikor a betegek széles mosollyal már messziről integettek és várták minden nap az étkezéseket, mivel tudták, hogy mindig nagy gonddal és figyelemmel készítem nekik a finom ételt, legtöbb tudásomat beleadva.

Minden alkalommal, amikor kiadtam az ételt, a betegeknek, ha csak pár másodperc, néha pár perc erejéig, sikerült velük elbeszélgetnem. Sőt idővel, ha lement a sor az étel kiosztásnál, oda is tudtam ülni hozzájuk, kicsit beszélgetni érdeklődi róluk és meghallgatni azt a sok sok történetet, amit maguknál hordanak.

Szeretném is a számomra egyik legkedvesebb beteg, egy igen csak izgalmas és meghökkentő, de mégis valóságos történetét elmesélni, amely egy szódakészítő masináról szólt és a co2 palackról.
Egy igen kis vidám történetről van szó, amit mindig kitörő nevetés fogadott a történet csattanós részénél.

Az egész történet egy mókás kis büféből indult ki, amit a mesélő bácsi üzemeltetett egy városszéli vonatállomáson. A büfé egy színes, kedvesen összerajzolt bódéból állt, amit a gyerekek előszeretettel látogattak meg egy egy hosszabb várakozás során, amíg nem jön a vonat. A büfét azért szeretik annyira, mert állítólag a város legpezsgőbb, legfinomabb málnaszörpét lehet ott kapni, amit ember valaha kóstolt.

Nem tagadom, a történet hallgatása közben, nagyon megkívántam a málnaszörpöt és szívesen visszamentem volna az időben, hogy kipróbálhassam ezt a híres szörpöt.

Szóval folytatva a sztorit, egy gyereknapon történt a nagy eset, amikor is kígyózó sorok álltak a kedves bácsi bódéja körül, mivel mindenki szerette volna meglátogatni. A bácsinak a jókedve határtalan volt, és nevettette a gyerekeket, jókedvet csinált és még egy kicsit attrakciózott is a szódagéppel. Ám egyszer csak a co2 palack hihetetlen, de elszabadult és egy hatalmas pukkanással, hirtelen kirepült a bódé nyitott ablakán és meg sem állt egészen az utca túloldaláig ahol hatalmas sivítással leesett. Mind eközben pedig az összes víz a bácsi arcába spriccelt. Ennek a kettőnek a látványa egy olyan hihetetlenül komikus jelenet volt, hogy óriási hahotázásba kezdtek a gyereke és a jó kedv, a tetőfokára hágott.
Szerencsére a bácsi a történetmesélésnek is nagy mestere, így nagyon bele tudtuk magunkat élni a történetbe és mi is hatalmas hahotázásba törtünk ki, ápolókkal, betegekkel egyaránt.

Persze rögtön elkezdtük kérdezgetni, hogy: „és mi lett a palackkal?” „ugye senkinek sem esett baja” „ugye tudtál málnaszörpöt adni mindenkinek?”.
A bácsi mindenkit megnyugtatott és mondta.
– Senkinek semmi baja nem lett azon kívül, hogy az összes szóda elfogyott, mert mind az arcomba spriccelt. De képzeljétek, olyan jó helyről vettem a co2 palackot , hogy nem kellett egy percig sem aggódni. A cég, akik árulták elképesztően jól dolgoznak és rendkívül segítőkészek és megbízhatóak. Csak egy telefonhívásomba került és a vonal túloldalán azonnal a segítségemre voltak. Rögtön megkérdezték, hogy milyen típusú, milyen méretű a palack, milyet szeretnék, és ők máris szállítják. Mire én mondtam nekik, hogy sajnos egy baleset folytán, de nincs már a tulajdonomban a palack és nem tudom ezeket a paramétereket megmondani. De közben kiderült, hogy nagy szerencsémre, már benne voltam a rendszerben, hogy már többször vásároltam már náluk és így pillanat alatt ki tudta deríteni, hogy milyen is az a palack, amire nekem szükségem van és már be is vitte a gépbe, megrendeltem és már csak meg kellett várom, hogy kihozzák nekem és beszereljék. Nagyon segítőkészek voltak, így a friss szódámból készítettem nekik is egy málnaszörpöt és annyira ízlett nekik, hogy teljesen elámultak és alig akarták elhinni, hogy ez a híres málnaszörp tényleg megérdemelte a címét.

Így zárult a történet, megmenekült a málnaszörp, hála a gyors gázpalackfutároknak , akik a co2 palackot villámgyorsasággal tudták kicserélni.

Nagyon kedves ez a történet számomra, ahogy ott ültem és láttam, hogy a kedves történet hallatára egy pillanatra mindenki elfelejtette, hogy itt bárkinek betegsége, problémája, vagy komoly mentális befektetésre van szükség a munkájához, hanem körbeültük a bácsit és teljes odaadással hallgattuk a világbajnok málnaszörp és a co2 palack történetét.